Győr vármegye: Pozsony, Komárom, Veszprém, Sopron és Moson vármegyék által határolt közigazgatási terület Magyarországon 1924-ig. - Ter-e 1381 km², székhelye Győr. Fő folyói: Duna, Rába, Rábca. Legjelentősebb része a Pannon tábla, a Kisalföld D-i felének közp. fekvésű része. ÉNy-i irányban 3 párhuzamos domborulat húzódik. A Dunától É-ra feküdt Csilizköz. - A ter. Kr. e. az 5-4. sz: a keltáké. A róm. korban Arrabona fontos közp. Kr. u. 7-8. sz: avarok lakták, a 8-9. sz: a K-i frank birod. része. 900 k. a →honfoglalás után megkezdődött a határvédelem megszervezése. Ny-i fekvése miatt a ném. hódító törekvések célpontja. Győr 1001/09: a →győri püspökség székhelye lett. 1241/42: a →tatárdúlás főként a Rábától K-re eső részeket érte. Az elnéptelenedett peremvidéken ném. telepesek jelentek meg. A 13. sz: a Rábaköz Csorna székhellyel, külön alispán vezetésével részben önálló vm. életet élt. - A 13-14. sz: birtokosok ~ ter-én: a pp. (Bajcs, Bánfalu, Kerteszer, Macsó, Révfalu, Pinnyéd, Tákó); a →győri székeskáptalan (Abda, Bácsa, Balony, Baráti, Fejértó-Patona, Gyirmolt, Megyer, Nyul, Sáránsére, Sebes, Vámos); a pannonhalmi és a bakonybéli bencés apátság, a margitszigeti apácák, a templomos lovagok, a turóci prép., a zobori apát, a zsámbéki prép. és a Bazini, Héderváry, Kanizsai, Ostffy, Szentgyörgyi családok. - 1594. VIII. 29-IX. 29: ostrom után Győr várát a tör. Ferdinánd Hardegg gr. kapitánytól átvette. A hódoltság a Rába vonaláig terjedt. 1696: a visszafoglalás után ~ D-i részében 17 lakott hely maradt a sz. eleji 46 faluból. Győr sz. kir. város főispánjai a 18. sz: a pp-ök. II. József (ur. 1780-90) idejében Győr az egyesített Győr-Moson m., s a kialakított 10 ker. egyikének székhelye is. A napóleoni háborúkban 1809. VI. 14: itt vívták a vesztes győri csatát. - Az 1848/49-es szabharc leveretése után Csilizközt Komárom vm-hez csatolták. 1854-60: Moson vm-t a megyésített ~hez csatolták, Győr városát a m-nek rendelték alá. - A 19. sz. végén a pusztai, sokoróaljai és tószigetcsilizközi járásban 89 közs-e közül 7 több mint 2000 lakosú. 31 közs. a győri, 8 az esztergomi, 7 a pannonhalmi, 1 g.kel. egyhközs. a budai egyhm-hez, 15 ev., 10 ref. gyülekezet a 2 dunántúli egyhker-hez tartozott, 7 izr. akv. ker-e volt. - 1920. VI. 4: a →trianoni béke ~nek a Dunától É-ra fekvő 7 csilizközi közs-ét (Balony, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Nyárad, Patas, Szap) CS-hoz csatolta (~ vesztesége 83 km²-en 4895 m. lakos). A Mo-nak maradt részt az 1923:35. tc. Moson és Pozsony vm. megmaradt részével 1924. I. 1: →Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven egyesítette, ezzel ~ mint önálló közig. egység megszűnt. - Lakói 1790: 76.902; 1890: 85.798; 1910: 136.295 (132.991 m., 2023 ném., 609 tót, 103 horvát, 527 egyéb); vallás szerint: 103.292 r.k., 130 g.k., 16.656 ev., 9080 ref., 7046 izr. K.C.L.

Pallas VIII:441. - Győr vm. 1910. - Györffy I:3.